Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2017. október  
 
H K Sz Cs P Sz V
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

További hírek

2017. szeptember 23-án a felvidéki Rozsnyóhoz közeli Várhosszúréten lelkünket és nemzeti összetartozásunkat erősítő rendezvényen vehettünk részt vendéglátóink, a Gömöri Kézművesek Társulásának elnökének (Nagy György) és Ulman István fafaragó művész meghívására.

(2017. szeptember 29. 20:37)


Emléktáblát avattak lovag N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjának emlékére Pécsett, egykori lakóházának falán. A kezdeményezés feleségétől, lovagdáma Unger Pálmától származik.

(2017. augusztus 23. 21:52)


A Baranya és Tolna Megyei Nagypriorátus vezetője, lovag Kator György erdélyi és kárpátaljai gyerekeket látott vendégül.

(2017. július 9. 09:03)


2017. július 1-jén lélekemelő ünnepség részesei lehettek mindazok, akik megtisztelték jelenlétükkel a honfoglalási emlékhely avatását a kárpátaljai Beregszász melletti Kishegy lábánál.

(2017. augusztus 10. 14:15)


Károly Róbert királyunk 50 fővel alapította a Szent György Lovagrendet 1326-ban. Hétszáz évvel ezelőtt többek között nádor, országbíró, püspök és tárnokmester voltak a Rend tagjai. Napjaink lovagjainak már egészen más, de nem kevésbé érdekes a mestersége. Reméljük hamarosan mások is kedvet kapnak elmondani, mivel foglalkoznak a XXI. századi lovagok.

(2017. július 5. 14:50)

A Szent György Lovagrend Rendi Alkotmánya

A Szent György Lovagrend 

Rendi Alkotmánya 


Preambulum

 

Látván, hogy a világban a jó erkölcs fölötte igen romlásnak indult, továbbá hogy az egymás iránti szeretet, az irgalom, a megértés, az együttérzés, a becsület, a tisztesség, a bajtársias és a lovagias szellem kiveszni látszanak, s az ellenséges gonoszság készül erőt venni a szíveken, ezért azok, akik hisznek abban és vallják, hogy kellő jóakarattal minden gyűlölködés és viszály kizárható, s a kölcsönös szeretet a gyenge embert is erőssé teheti, és együttesen a változó veszélyekkel biztonságosabban szembe lehet szállni, elhatározták, hogy a dicső emlékű Károly Róbert királyunk által az Úr 1326. évében, Európában elsőként létrehozott királyi alapítású lovagrendet, a Szent György nevét viselő Rendet, amely mind a világi, mind az egyházi jog szerint hiba nélkül alapíttatott, alapítása semmissé nem nyilváníttatott és törvényes fennállása meg nem szűnt, az Úr 1990. évében, Visegrádon, tevékenységének nyugvásából felvétetik, és mindazon lovagok előtt, akik a keresztény-keresztyén értékrendet magukénak vallják, és az evangéliumi tanítás szerint magyar hazánk javára és az emberiség üdvére kívánják cselekedeteiket irányítani, a Rend szünetelő működése megnyittatik.

Ennek okáért tisztes férfiak tanácsával és helyeslésével, meg nem feledkezve a Rend, Károly Róbert királyunk által szentesített, első Alkotmányának követelményeiről, megalkottuk a Rend napjaink követelményeinek megfelelő Alkotmányát, hogy mindazok, akik e testvéri Rend életét meg kívánják ismerni, kellő eligazítást nyerjenek, s azok számára, akik azon elhatározásra jutnak, hogy céljaikat a Rend keretei között kívánják megvalósítani, s a szolgálatot vállalva, kellő próbák után a Rendbe felvétetnek, alapul szolgáljon,
s amely Alkotmányhoz cselekedeteiket és életüket igazítaniuk kell, hogy tiszta szívvel és igaz lélekkel vallhassák:

„In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati”

„Valósággal igaz vagyok e testvéri szervezet iránt.”




SZENT GYÖRGY LOVAGREND EGYESÜLET

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 

ALAPSZABÁLYA 

 

A Szent György Lovagrend Egyesület Közgyűlése figyelemmel a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pk.61.007/1990/93. számú végzésében foglaltakra, továbbá arra, hogy a tagok a már korábban megalakított és működő egyesületet az új Polgári Törvénykönyvnek megfelelően tovább kívánják működtetni, ennek érdekében az alábbi, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.

 

 

I.

 

AZ EGYESÜLET ADATAI

 

1. Az Egyesület teljes neve: Szent György Lovagrend Egyesület

 

   Az Egyesület rövidített neve: Szent György Lovagrend

 

2. Az Egyesület székhelye: 2025 Visegrád, Fő utca 29.

 

3. Az Egyesület hatóköre, működésének földrajzi kiterjedése: országos és nemzetközi.

    

4. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy.

 

5. Az egyesület honlapja:  http://www.szentgyorgylovagrend.eu

 

 

II.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

 

  1. Az Egyesület céljai:

Az 1326-ban I. Károly Róbert király által alapított, a szünetelésből 1990-ben tevékenységét felújítva a keresztény-keresztyén erkölcs alapján, valamint az alapító okiratban lefektetett elvek szellemében

a.)                a magyar nemzeti eszmék és értékek védelme,

b.)    a tudományok ápolása, ennek keretében évente a történelemtudományi Nyári Egyetem megrendezése,

c.)                a magyar nemzeti és katonai hagyományok feltárása, ápolása és közkinccsé tétele,

d.)               a Rend székhelyének, Visegrád városának méltó helyre emelése,

e.)                az elesettek és gyengék támogatása,

f.)                 a magyar közélet tisztaságának előmozdítása,

g.)                a lovagi erények korunknak megfelelő gyakorlása és

h.)                az Isten által teremtett világ és az ember által alkotott értékek védelme,

i.)                  a nemzetek megbékélésének előmozdítása.

./.

-2-

 

2. Az egyesület tevékenységei:

I. A céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

  1. Az Egyesület által folytatott közhasznú tevékenységek:

 

-         szociális tevékenység,

-         tudományos tevékenység, kutatás,

-         nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

-         kulturális tevékenység,

-         kulturális örökség megóvása,

-         természetvédelem, környezetvédelem,

-         a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

 

Az Egyesület ezen közhasznú tevékenységeit az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, a közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely megjelölésével:

 

közfeladat

jogszabályhely

A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának elősegítése

 

 

2011. évi CCXI. tv. 1. §. -6. §.

Együttműködés a középtávú tudomány, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában.

 

2004. évi CXXXIV. tv. 5. §. (3)

Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, a művészi alkotómunka feltételeinek javítása, a művészi értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.

 

 

1991. évi XX. tv. 121. §. a)-b)

 

A kulturális örökség védelme

 

2001. évi LXIV. tv. 5. §. (1)

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

 

1996. évi LIII. tv. 64. §. (1)

Kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása, nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése.

 

Alaptörvény D) Cikk

 

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain (munkavállalóin, önkéntesein) kívül más is részesülhessen.

./.

-3-

  1. Nem közhasznú tevékenység:

Az egyesületi célok megvalósítása érdekében az Egyesület a következő, nem közhasznú tevékenységeket végzi:

-          támogatja a tudományos kutatásokat, kiemelten a történeti kutatásokat;

-          a kultúra és a tudomány területén lehetőségei szerint gondoskodik arról, hogy a kutatások eredményeit a határokon belül és túl ismertesse;

-          karitatív tevékenységet gyakorol;

-          pártolja a kultúrát és a művészeteket, gyakorolja és bemutatja a honvédő hagyományokat, kivált a lovagkor harcművészetét;

-          támogat és cselekvően részt vesz a történelmi keresztény egyházak által, a teremtett és alkotott értékek védelméért kezdeményezett ökoteológiai mozgalmakban;

-          az ifjúság körében terjeszti azokat az ismereteket, amelyek hazafias, keresztény-keresztyén szemléletű életre indítják az ifjakat.

 

II. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.

 

III. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

 

III.

A TAGSÁGI VISZONY

 

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

 

Az egyesületi tagság formái:

a.)    rendes tagság,

b.)    tiszteletbeli tagság,

c.)    pártoló tagság.

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

 

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki

  • feddhetetlen előéletű,
  • tagja valamely keresztény-keresztyén közösségnek,
  • 26. életévét betöltötte,
  • a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

 

A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

./.

-4-

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének (kancellárnak) címezve kell benyújtani.

Az Egyesület rendes tagjává választásról az egyes megyei szervezetek (priorátusok) ajánlása alapján, a várományosok meghallgatása után az Elnökség (Magisztrátus) egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

A tagsági köteléket kérelmező először várományosi besorolásba kerül. A várományos 1-3 évet tölt a Rend kötelékében. A várományosi időtartamot a Magisztrátus állapítja meg.

A várományos a Rend alkotmányos fegyelme alatt áll. Tevékenységét a várományosi idő alatt a területileg illetékes prior, vagy a tagozat vezetője felügyeli.

A várományosi idő letöltése után a prior, vagy a tagozatvezető írásos véleményével a várományost személyes meghallgatásra a Magisztrátus elé bocsátja. A Magisztrátus csak ezek után dönthet a várományos avathatóságáról, várományosi idejének meghosszabbításáról, vagy kérelmének elutasításáról. Az elutasítás kimondásához a Magisztrátus bármely tagjának indokolt ellenszavazata is elég. Utána az ilyen személyt törlik a várományosok sorából.

A várományosnak a meghallgatás során nyilatkoznia kell arról is, hogy vállalni tudja-e a tagsággal járó anyagi terheket.

 

Az Egyesület rendes tagjának jogai:

a.)    részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén (Rendi Ülésén), ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;

b.)    bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

c.)    jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

d.)    igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,

e.)    a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az Egyesület rendes tagjának kötelességei:

a.)    kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b.)    kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c.)    kötelesek megfizetni legkésőbb március 31-ig a tárgyévben esedékes – közgyűlés  által meghatározott – tagdíjat;

d.)    nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

 

3.   Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Közgyűlés (Rendi Ülés) felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók.

 

./.

-5-

A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen (Rendi Ülésen) csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés (Rendi Ülés) dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök /tiszteletbeli kancellár, tiszteletbeli alelnök/tiszteletbeli alkancellár).

4.  Az Egyesület pártoló tagja lehet az a szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség (Magisztrátus) dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés (Rendi Ülés) felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

5. A tag, a vezető tisztségviselő és a Felügyelő Bizottság tagja kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

6. A tagsági viszony megszűnik:

a.)    a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;

b.)    a tag kizárásával;

c.)    a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d.)   a tagsági jogviszony felmondásával.

./.

-6-

Az Elnökség (Magisztrátus) dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése (Rendi Ülése) jár el. Az Elnökség (Magisztrátus) tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Közgyűlés (Rendi Ülés) dönt.

 

Kizárandó az Egyesület (Magisztrátus) tagjai közül

-         az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíj fizetési mulasztást),

-         az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség (Magisztrátus) tagjainak ügye kivételével – az elnökség (magisztrátus) folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség (Magisztrátus) kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez (Rendi üléshez) fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni.

A közgyűlés (rendi ülés) összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz.

Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését (rendi ülést) a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni.  

 

./.

 

-7-

A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen (rendi ülésen) is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

 

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

-          az Elnökség (Magisztrátus) döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,

-          fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

A tagsági jogviszonyt a közgyűlés (rendi ülés) 30 napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség (magisztrátus) írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

 

Az Egyesület testületi szervei:

a.)    Közgyűlés (Rendi ülés),

b.)    Elnökség (Magisztrátus),

c.)    Felügyelőbizottság.

 

Az Egyesület tisztségviselői:

a.)    elnök (kancellár),

b.)    alelnök (alkancellár),

c.)    titkár (kormányzó),

d.)   titkárhelyettes (kormányzóhelyettes),

e.)    elnökségi tagok

f.)     felügyelőbizottsági elnök és tagok.

Az egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.

./.

-9-

Az Egyesület szervezete horizontálisan – területi elv szerint – épül fel. Az egyesület megyei szervezetei a nagypriorátusok, illetve a priorátusok, amelyek tevékenysége nem lehet ellentétes sem a jogszabályokkal, sem az Egyesület alapszabályával.

2. A Közgyűlés (Rendi ülés)

 

A Közgyűlés (Rendi ülés) a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart.

A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg, de emellett a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja.

Közgyűlés ülés tartásával

A) A közgyűlés (rendi ülés) összehívása, helye, a napirend megállapítása

 

A Közgyűlés ülését (Rendi ülést) az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök írásban hívja össze.

 

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

-         az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

-         az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

-         az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlést az elnök (kancellár) írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját.

A közgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek az Egyesület működési területén lévő bármely településen arra alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

-         az egyesület nevét és székhelyét;

-         az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

-         az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

 

./.

-10-

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnök a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve állítja össze a közgyűlés napirendi pontjait.

 

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon. 

 

 

B) Az ülés lebonyolítása

 

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

 

A közgyűlést az egyesület elnöke (kancellár) vezeti le, az elnök akadályoztatása esetén az alelnök, vagy az elnök által kijelölt tisztségviselő látja el a levezető elnöki teendőket.

 

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

 

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

 

./.

 

 

 

-11-

 

A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. A felszólalónak a szót megadhatja, figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.

 

A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

 

Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

 

C) A határozatképesség

A Közgyűlés (Rendi ülés) határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés (Rendi ülés) a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

 

D) A szavazás módja, a határozatok közlése:

 

 

A Közgyűlés (Rendi ülés) határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani.

 

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

 

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

./.

 

-12-

 

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

 

E) Jegyzőkönyvezés

A közgyűlés (rendi ülés) egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.

 

F) A Közgyűlés hatásköre:

A Közgyűlés (Rendi ülés) kizárólagos hatásköre:

  1. megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait (Elnökség, Felügyelőbizottság), illetve az egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat,
  2. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
  3. elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
  4. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
  5. elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
  6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

./.

 

-13-

  1. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  2. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  3. határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)

10.  az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

 

Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás)

 

A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.

 

A távszavazást az elnök (kancellár) rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

 

Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az elnök köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.

 

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 munkanapon belül – ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 munkanapon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 munkanapon belül közli a tagokkal.

 

A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség (magisztrátus) részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

 

./.

 

-14-

 

3. Az Elnökség (Magisztrátus)

a) Összetétele

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az 11 tagú Elnökség (Magisztrátus) látja el.  Az elnökséget a közgyűlés (rendi ülés) választja 5 éves időtartamra.

Az Elnökség (Magisztrátus) tagjai: az elnök (kancellár), az alelnök (alkancellár), a titkár (kormányzó), a titkárhelyettes (kormányzóhelyettes) és további hét elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.

   

 b) Működése

 

Az Elnökség (Magisztrátus) döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül (távszavazással) hozza meg.

 

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

 

Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

 

Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak a Felügyelőbizottság tagjai, az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.

 

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

 

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.

Az Elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének elfogadása során.

 

./.

-15-

c) Hatásköre

Az Elnökség (Magisztrátus) dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés (Rendi ülés) kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

  1. ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
  2. az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
  3. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  4. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  5. befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
  6. első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);
  7. javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
  8. dönt a pártoló tagok felvételéről,
  9. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele,

10.  a jelen alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

 

4. Az Egyesület tisztségviselői

a) Megbízatási idő

Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

b) Összeférhetetlenségi szabályok

A vezető tisztségviselőkre és a Felügyelőbizottság tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában és a 3:26. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

./.

 

-16-

c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

     A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Az elnök (kancellár) feladatai:

  1. a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
  2. konferenciák és más rendezvények szervezése,
  3. a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
  4. az Egyesület működésének irányítása,
  5. utalványozási jog gyakorlása az alelnökkel vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
  6. képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett,
  7. tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról.

Az alelnök (alkancellár) feladatai:

  1. az elnök konzultánsaként működik,
  2. az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését; képviseli az Egyesületet;
  3. az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
  4. előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
  5. nyilvántartja a tagságot,
  6. gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.

A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

 

d) Az új Ptk. hatálya alá történő áttéréskor az egyesület vezető tisztségviselői:

 

  1. Elnök (kancellár): Cseke László
  2. Alelnök (alkancellár): Kalotai Árpád Lajos
  3. Titkár (kormányzó): Dr. Lénárd Sándor
  4. Titkárhelyettes (kormányzóhelyettes): Kempf Károly Ignác
  5. Elnökségi tag (világi bíró): Dr. Gotthard Gábor József
  6. Elnökségi tag (helyettes világi bíró): Dr. Karácsonyi István László
  7. Elnökségi tag (kincstartó): Erdős Péter János
  8. Elnökségi tag (helyettes kincstartó): Dr. Bárdos István
  9. Elnökségi tag (főkapitány): Réti Henrik

10.  Elnökségi tag (főkapitány helyettes): Balogh Gábor

11.  Elnökségi tag (háznagy): Dr. Magyar György Csaba

./.

-17-

5. A képviselet rendje

Az egyesületet az elnök, illetve az elnök akadályoztatása esetén az alelnök önállóan képviselik. Az elnökségi tagok csak az elnök, illetve az alelnök együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik az egyesületet, a meghatalmazás szerint.

A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.

 

 

6. Felügyelőbizottság

 

a) Összetétele

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelőbizottság, amely 3 főből áll. A FB tagjait a közgyűlés választja 5 éves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni.

A Felügyelőbizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

b) Működése

A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség (Magisztrátus) működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelőbizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelőbizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

c) Hatásköre

A Felügyelőbizottság ellenőrzi az egyesület teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen az egyesület érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását.

A Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok közgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.

./.

-18-

A Felügyelőbizottság tagjait ellenőrzési tevékenységük végzés során egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A bizottsági tagok az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

 

 

d) Az új Ptk. hatálya alá történő áttéréskor a Felügyelőbizottság első tagjai:

 

Elnök: Gyergyói István

 

Tag: Mátyus András

Tag: Németh János

V.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

 

Az egyesület bevételei:

a.)    tagdíj;

b.)    gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel (pl. rendezvénybevétel);

c.)    költségvetési támogatás:

-       a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

-       az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

-       az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

-       a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d.)   az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e.)    más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f.)     az a)-e) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

g.)    alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

h.)    gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

 

./.

-19-

 

i.)      a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

j.)      az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az egyesület bevételeit és költségeit ráfordításait (kiadásait) a fenti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

 

   2.  Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.

Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje:

A tagdíj mértéke tagonként évi 10.000,-Ft. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít.

A tagdíjat egy összegben előre legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig kell megfizetni postai feladóvevényen, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

 

3.   Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az ezzel megbízott elnökségi tag – a pénzügyek vezetésével megbízott vezetőségi tag, az ő akadályoztatása esetén helyettese – terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag – a pénzügyek vezetésével megbízott vezetőségi tag és helyettese – együttes aláírása alapján teljesíthetők.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

 

VI.

A működési szabályzat

 

  1. Az egyesület működésének részletes szabályait az egyesület közgyűlése (rendi ülés) normatív határozattal szabályozza.

 

 

 

./.

-20-

 

 

 

VII.

AZ egyesület tagjainak jegyzéke

 

  1. Az egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

 

  1. Az egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

 

  1. Az egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

 

  1. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.

 

  1. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

VIII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

 

-          a tagok kimondják megszűnését; vagy

-          az arra jogosult szerv megszünteti,

-          az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

-          az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

 

Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2014. október 17-én fogadta el.

2. A tagjegyzék (jelenléti ív) jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.

./.

-21-

3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

 

 

A Cnytv. 38. §. (2) bekezdés alapján, a Szent György Lovagrend Egyesület képviseletében – Cseke László elnök – igazolom, hogy a Szent György Lovagrend Egyesület Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt átdolgozott szövege megfelel a közgyűlés által 2014. október 17. napján elfogadott alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.

 

A korábbi Alapszabályt az egyesület közgyűlése hatályon kívül helyezte és az új Alapszabályt a 4/2014. (10.17.) számú közgyűlési határozatával fogadta el.

 

Az Alapszabály felülvizsgálatára és átdolgozására a Budapest Környéki Törvényszék 6.Pk.61.007/1990/92.-93. számú végzéseiben foglaltakra, valamint az új Ptk. jogi személyekre, egyesületekre vonatkozó szabályaira tekintettel került sor.

 

Visegrád, 2014. október 17.

 

 

 

 

       ……………………………………………

                   Cseke László, elnök

 

 

           

         ……………………………………………

                      Kalotai Árpád, alelnök

 

 

A 2014. október 17. napján kelt ellenjegyzésemmel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlés 2014. október 17. napján hozott határozatokkal elfogadott létesítő okirat változások alapján hatályos tartalmának.

 

 

 



A Szent György Lovagrend Rendi Alkotmányának letöltése: ITT.