Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2017. május  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

További hírek

2016.12.10. Bágyogszováton gyertyagyújtás a lovagokkal

(2017. március 6. 16:36)


2016.04.22. Új lovagtársunkkal Horváth László bágyogszováti polgármester úrral a visegrádi avatás után. Az avatás során munkájukért Dr Horváth Antal nagyprior és több tagtársunk elismerő kitüntetésben részesült.

(2017. március 6. 16:30)


2015.12.20. 100 méteres Szeretet Kalács ünnepség Mosonmagyaróváron a Mosonmagyaróvári Priorátus szervezésében

(2017. március 6. 16:20)


2015.06.27. Szent László napon Győrben a lovagokkal

(2017. március 6. 16:10)


2016.06.25. Szent László napon Győrben a lovagokkal

(2017. március 6. 16:30)

A Szent György Lovagrend Rendtartása

A Szent György Lovagrend

Rendtartása

 

A Szent György Lovagrend (továbbiakban: Rend) Magisztrátusa a Lovagrend céljait elősegítő folyamatos és szakszerű működése érdekében a Rendi Alkotmány (továbbiakban: alkotmány) 49.§ (a) pontja alapján az alábbi szabályzatot (továbbiakban: rendtartást) hagyja jóvá.

 

1.§

A Rend tagjainak adatszolgáltatási kötelezettsége

 

(1)         A Rend tagja és a várományos köteles a rendtartásban meghatározott tartalmú, a Rend működéséhez nélkülözhetetlen adatszolgáltatásra. Így köteles a Rend tagjairól készített nyilvántartás rendelkezésére bocsátani:

–        nevét;

–        állandó lakcímét;

–        családi állapotát;

–        iskolai végzettségét;

–        foglalkozását;

–        munkakörét és beosztását;

–        telefonszámát;

–        egyéb elérhetőségeit (telefax, e-mail cím, levelezési cím stb.)

(2)         A Rend tagjairól készített nyilvántartást az azt vezető alkancelláron kívül a Magisztrátus tagjai, a szervezeti egységek (nagypriorátus, priorátus, tagozat) tagjai tekintetében a szervezeti egység vezetője, saját adatai tekintetében az érintett tekintheti meg.

(3)         A Rend tagja és a várományos az (1) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változást a változást követő 30 napon belül köteles írásban bejelenteni.

(4)         Az adatszolgáltatás megtagadása fegyelmi vétség.

 

2.§

A várományos jogállása és a Magisztrátus általi meghallgatásának szabályai

 

(1)         A várományos rendi tagság iránti kérelemmel rendelkező, a Rendi Alkotmány fegyelme alatt álló természetes személy.

(2)         A várományost a tagoknak az alkotmány 6.§-ában rögzített kötelezettségei és jogai közül az alábbiak terhelik, illetve illetik meg: (1) bekezdés (b), (c), (f); (2) bekezdés (b) pontja.

(3)         A (2) pontban meghatározottakon kívül a várományos jogosult részt venni a Rend ülésein.

(4)         A várományosi viszonyt a kérelmező lakóhelyéhez legközelebb eső nagypriorátusnál/priorátusnál lehet kezdeményezni annak, aki a „belépési nyilatkozatot” kitöltötte és kézzel írott önéletrajzával együtt a nagypriorhoz/priorhoz, a várományosi díj befizetését igazoló csekk másolatával, visszajuttatja.

(5)         A (4) pontban meghatározott feltételek teljesülése után a jelentkezőt a nagyprior/prior tájékoztatja a felkészülés módjáról és feltételeiről, valamint átadja neki a felkészüléshez szükséges dokumentumokat (Rövid ismertetés a Szent György Lovagrendről, a Szent György Lovagrend Rendi Alkotmánya, a Szent György Lovagrend Szervezeti- és Működési Szabályzata /Rendtartása/).

(6)         A várományost várományosi minőségéről a Magisztrátus írásban értesíti.

(7)         A várományos meghallgatásán a Magisztrátus legalább öt tagjának kell részt venni.

(8)         A magisztrátus a meghallgatásra meghívhatja a Rend valamely kiemelkedő történeti vagy kulturális ismeretekkel rendelkező tagját.

(9)         A meghallgatáson a várományoson,  Magisztrátus tagjain és a (6) pontban meghatározott személyeken kívül más nem lehet jelen.

(10)     A várományosokat ABC sorrendben, egyenként hallgatják meg.

(11)     A meghallgatáson a várományoshoz a Magisztrátus tagjai és a (6) pontban meghatározott személyek közül bárki kérdéseket intézhet.

(12)     A Magisztrátus az alkotmány 4.§ (2) bekezdés második mondatában szabályozott valamely döntéséről a területileg illetékes prior útján írásban értesíti a várományost.

 

3.§

A tagsági jogviszony létrejöttének és megszűnésének eljárási szabályai

 

(1)         A várományos felvételéről a Magisztrátus rendes ülésén, egyenként dönt. Döntésekor vizsgálja, hogy a várományos megfelel-e az alkotmányban rögzített feltételeknek és teljesítette-e kötelezettségeit. A Magisztrátusnak a meghallgatáson jelen lévő tagjai tájékoztatják a Magisztrátust a meghallgatás eredményéről, a várományossal kapcsolatos benyomásaikról.

(2)         A Magisztrátus döntéséről írásban, a területileg illetékes prior útján értesíti a várományost.

(3)         A Magisztrátus a felvételt kimondó határozatának megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felvételt nyert személyt a lovaggá ütés szertartásának időpontjáról, helyéről, a belépési díj és az avatási költségek mértékéről és befizetésének módjáról, a tagsági igazolvány kiváltásához szükséges tennivalókról, a rendi öltözék és insigniák beszerzésének módjáról.

(4)         A felvételt nyert személy a lovaggá ütési szertartás előtt nyilatkozatot ír alá arról, hogy az alkotmány és a rendtartás rendelkezéseit ismeri, azokat magára nézve kötelezőnek tartja, kötelezettségei szándékos vagy rosszhiszemű megszegése esetén az alkotmányban és a rendtartásban meghatározott jogkövetkezményeket tudomásul veszi és viseli. Csak az bocsátható avatásra, aki a belépési díjat és az éves tagdíjat a Rend számlájára befizette. Ennek ellenőrzése és igazolása a területileg illetékes prior feladata.

(5)         Fegyelmi vétségnek számít az, ha a felvételt nyert személy a lovaggá ütés szertartásától igazolás nélkül, vagy nem önhibáján kívüli okból távol marad.

(6)         A lovaggá ütés szertartása után a lovaggá ütött tagok a helyszínen, de legkésőbb nyolc napon belül lovaggá ütésük alkalmából díszoklevelet kapnak a Magisztrátustól.

(7)         A Magisztrátusnak gondoskodni kell arról, hogy valamennyi tag tájékoztatva legyen jogairól és kötelezettségeiről, különösen a rendi tagság megszűnésének feltételeiről.

(8)         A rendi tagság megszűnésének az alkotmány 7.§-ában meghatározott, valamennyi esetében a tagsági viszony megszűnéséről a tagot a Magisztrátus indokolással ellátott levélben értesíti. A levélben tájékoztatni kell a tagot arról is, hogy rendi tagsága megszűnésével egyidejűleg megszűnik a jogosultsága a Rend öltözetének és insigniáinak viselésére, illetőleg köteles visszaküldeni a Magisztrátus számára tagsági igazolványát.

(9)         Az alkancellár a visszaküldött tagsági igazolványt megsemmisíti. Ha tagsági igazolványt rosszhiszeműen nem küldik vissza, úgy a Magisztrátus jogosult intézkedni arról, hogy a rendi tagság megszűnéséről két országos napilapban tájékoztatás jelenjen meg.

 

4.§

A Rendi Ülés működési szabályai

 

(1)         A rendi ülés összehívása meghívóval történik.

(2)         A rendi ülésre csak a Rend tagjai, illetőleg a kancellár által meghatározott személyek kaphatnak írásos meghívót.

(3)         A meghívót a rendi ülés napja előtt nyolc nappal kell postára adni.

(4)         A meghívónak tartalmaznia kell:

–        a rendi ülés időpontját és helyét,

–        a tervezett napirendi pontokat az előterjesztő nevének feltüntetésével,

–        a megismételt rendi ülés kitűzését.

(5)         A tervezett napirendi pontok közé fel kell venni:

–        a munkatervben előírt napirendi pontokat,

–        az előző rendi ülésen elnapolt napirendi pontokat.

(6)         A rendi ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:

–        a tag,

–        a kancellár,

–        a Magisztrátus tagjai,

–        a rend tisztségviselői.

(7)         A meghívóval együtt kell megküldeni az írásos előterjesztéseket is.

(8)         Csak írásos előterjesztés alapján lehet tárgyalni az alkotmány 14.§ (2) bekezdés (b) pontjában, valamint a 15.§ (1) bekezdés (c), (d), (f)-(l) pontjaiban meghatározott tárgyú napirendeket.

(9)         A 8. pontban felsorolt tárgyú napirendeket csak akkor lehet a rendi ülés elé terjeszteni, ha azokat a Magisztrátus már előzetesen tárgyalta.

(10)     Amennyiben valamely írásos előterjesztés valamennyi tag részére történő postázása nehézségbe ütközik, úgy lehetőség van arra, hogy azt a kancellár egy példányban a prioroknak küldje meg, akik gondoskodnak arról, hogy a priorátus tagsága az előterjesztést megtekinthesse.

(11)     Az ülés vezetéséről az alkotmány 12.§ (3) bekezdése rendelkezik. Amennyiben az ott felsorolt mindhárom rendi méltóság akadályoztatva van, akkor a rendi ülés által levezető elnöknek választott tag vezeti le az ülést. Amennyiben a rendi ülés nem választ levezető elnököt, az ülést a korelnök vezeti.

(12)     Az ülés megnyitása után az elnök rögzíti a megjelent tagok számát és ehhez képest megállapítja a határozatképességet. Amennyiben a rendi ülés nem határozatképes az elnök, ennek megállapítása után azonnal, elrendeli a megismételt rendi ülés 60 perc múlva történő megtartását, az eredetivel azonos napirenddel. A megismételt rendi ülés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

(13)     A napirendi pontokhoz bármelyik tag hozzászólhat.

(14)     Az előterjesztő a hozzászólások után ismerteti a hozzászólásokkal kapcsolatos álláspontját és az összes módosító indítványt.

(15)     Először a módosító indítványokról kell szavazni, azok elhangzása sorrendjében, majd a módosításokkal megváltoztatott javaslatról történik szavazás.

(16)     A rendi ülésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

–        a rendi ülés helyét, időpontját;

–        a napirendi pont címét, az előterjesztő nevét;

–        az érdemi hozzászólások lényegét;

–        a hozzászólók nevét;

–        a határozatok sorszámát és szövegét;

–        a szavazás eredményét és számszerűségét (igen, nem, tartózkodás száma);

–        az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(17)     Az alkotmány 13.§ (3) és (5) bekezdésében meghatározottakon kívül a jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív.

(18)     A jegyzőkönyv legalább három példányban készül, melyből egy a felügyeleti tevékenységet ellátó bíróságra, egy a kancellárhoz, egy pedig az alkancellár által kezelt rendi irattárába kerül.

 5.§

A Magisztrátus működési szabályai

 

(1)         A Magisztrátus ülésének összehívására – az ülést legalább nyolc nappal megelőzően – írásban a kancellár, vagy a Magisztrátus bármely három tagja együttesen jogosultak.

(2)         A Magisztrátus ülésén csak a Magisztrátus tagjai, valamint az összehívó által meghívott személyek vehetnek részt.

(3)         A Magisztrátus ülésén szavazati joggal csak a Magisztrátus tagjai rendelkeznek.

(4)         A meghívóban fel kell tüntetni az ülés napirendjét. A rendkívüli okból összehívott ülés napirendjének részletezése mellőzhető.

(5)         Az ülés vezetéséről az alkotmány 19.§ (2) bekezdése rendelkezik. Amennyiben az ott felsorolt mindkét rendi méltóság akadályoztatva van, akkor a Magisztrátus által levezető elnöknek választott tag vezeti le az ülést. Amennyiben a Magisztrátus nem választ levezető elnököt, az ülést a korelnök vezeti.

(6)         A Magisztrátus üléséről emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az elnök által erre kijelölt tag vezeti. Az emlékeztetőt annak leírója, az elnök és a Magisztrátus egy – az elnök által kijelölt – tagja hitelesíti.

(7)         Az emlékeztető tartalmazza a napirendi pontokat, az érdemi javaslatok lényegét és az ülésen hozott határozatokat.

(8)         Az emlékeztető legalább két példányban készül melyből egy a kancellárhoz egy pedig az alkancellár által kezelt rendi irattárba kerül.

(9)         A Magisztrátus kötelezettséget vagy feladatot meghatározó érdemi döntéseiről a kancellár, vagy az általa felhatalmazott rendi méltóság körlevélben vagy értesítésben tájékoztatja a nagypriorokat és priorokat, akik ennek tartalmáról és az ezekből eredő teendőkről az irányításuk alatt álló nagypriorátus vagy priorátus soros ülésén tájékoztatják a tagokat.

 6.§

A rendi méltóságok és tisztségviselők feladatainak ellátása

 

(1)         Az alkotmány 17.§ (2) bekezdésében valamint 22.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározza a rendi méltóságokat és tisztségviselőket. Feladataikról az alkotmány 24-34.§-ai rendelkeznek.

(2)         A rendi méltóságok feladataik végrehajtása során a kancellártól és a Magisztrátustól, mint testülettől kaphatnak utasításokat, melyet kötelesek végrehajtani.

(3)         A rendi méltóságok a kancellártól vagy a Magisztrátustól kapott utasításokat csak akkor tagadhatják meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az alkotmány vagy a rendtartás rendelkezéseivel.

(4)         Amennyiben a rendi méltóság nem ért egyet a kapott utasítással – bár az nem jogszabálysértő vagy alkotmány vagy rendtartás ellenes – kérheti annak írásba foglalását, de ez végrehajtási kötelezettségét nem érinti.

(5)         A rend tisztségviselői feladataik végrehajtása során a kancellártól, a Magisztrátustól és a rendi méltóságoktól kaphatnak utasításokat, melyeket kötelesek végrehajtani.

(6)         A rendi méltóságok csak az alkotmányban meghatározott feladataik végrehajtásának körében, illetőleg a Rendi Ülés vagy a Magisztrátus által hozott döntések végrehajtása érdekében utasíthatják a tisztségviselőket.

(7)         A tisztségviselők a rendi méltóságoktól kapott utasítások végrehajtását kötelesek megtagadni, ha azok ellentétesek a kancellár vagy a Magisztrátus utasításaival, döntéseivel.

(8)         A tisztségviselőkre értelemszerűen vonatkoznak a (2) és (3) pontban leírtak, kiterjesztve a rendi méltóságok által adott utasításokra is.

(9)         A rendi méltóságok kötelesek a legrövidebb időn belül beszámolni az általuk tett intézkedésekről, kiadott utasításokról a kancellárnak.

(10)     A kancellár intézkedéseiről köteles tájékoztatni a Magisztrátust, annak soron következő ülésén.

(11)     A rendi méltóságok és tisztségviselők legalább évente egyszer, a Magisztrátus éves jelentésének elkészítésekor kötelesek írásban beszámolni tevékenységükről a Magisztrátus számára. Beszámolójukat úgy kell megküldeni a kancellárnak, hogy a megérkezés napja legalább tizenöt nappal előzze meg az éves jelentést tárgyaló magisztrátusi ülés napját.

 

 

 

7.§

A Rend területi szerveződése

 

(1)         A Magyarországon 1990-ben újjászerveződött Szent György Lovagrend központja és székhelye: Visegrád.

(2)         A Rend hazai nagypriorátusai és priorátusai az alábbiak:

–        Budapesti Nagypriorátus (Pesti Priorátus, Budai Priorátus),

–       Heves-, Nógrád- és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nagypriorátus (székhely: Eger),

-          Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nagypriorátus,

 

(Hajdú-Bihar Megyei Priorátus, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Priorátus; székhely: Debrecen),

–       Jász-Nagykun-Szolnok- és Békés Megyei Nagypriorátus  (székhely: Szolnok),

–        Bács-Kiskun- és Csongrád Megyei Nagypriorátus            (székhely: Kecskemét),

-          Pest- és Komárom-Esztergom Megyei Nagypriorátus       (székhely: Visegrád),

–       Győr-Moson-Sopron Megyei Nagypriorátus          (székhely: Mosonmagyaróvár),

–       Vas-, Veszprém- és Fejér Megyei Nagypriorátus   (székhely: Székesfehérvár),

–        Somogy- és Zala Megyei Nagypriorátus                (székhely: Kaposvár),

–        Baranya- és Tolna Megyei Nagypriorátus,

(Baranya Megyei Priorátus, Tolna Megyei Priorátus; székhely:    Pécs).

 (3)         A Rend külföldön működő nagypriorátusai és priorátusai az alábbiak:

–        Nyugat-európai Nagypriorátus,

–        Felvidéki Nagypriorátus,

–        Kárpátaljai Nagypriorátus,

–        Erdélyi Nagypriorátus (Észak Erdélyi Priorátus, Dél-kelet Erdélyi Priorátus),

–        Délvidéki Nagypriorátus.

 

 

8.§

A priorátusok működésének szabályai

 

(1)         A nagypriorok és a priorok – a 6.§ (2)-(6) pontjaiban meghatározottak figyelembevételével – utasítási jogkörrel rendelkeznek a vezetésük alatt álló rendtagok fölött.

(2)         A priorok a vezetésük alatt álló priorátus működéséről legalább évente egyszer írásban beszámolnak a Magisztrátusnak.

(3)         A (2) pontban meghatározott írásbeli beszámolási kötelezettségen kívül a kancellár, a kormányzó vagy a területileg illetékes nagyprior bármikor kérhet írásbeli jelentést a priortól.

(4)         A (2) és (3) pontban meghatározott beszámolási és jelentéstételi kötelezettségen túl a priorok kötelesek minden – a Rend vagy a priorátus működésével kapcsolatos – jelentősebb eseményről tájékoztatni a kancellárt vagy a kormányzót és – az alkotmány 33.§ (2) bekezdésében meghatározott esetben – a nagypriort.

(5)         A priorátusi ülésekről emlékeztető készül. A priorátusi ülés emlékeztetőjére – az értelemszerű eltérésekkel – a magisztrátusi ülés emlékeztetőjére vonatkozó, az 5.§ (6) és (7) pontjában meghatározott tartalmi és formai követelmények érvényesek.

(6)         A priorátus az alkotmány és a rendtartás rendelkezéseit, valamint a Rendi Ülés és a Magisztrátus döntéseit betartva, önállóan működik, azonban tevékenységének tükrözni kell a Rend céljait, eszméit és értékrendjét. A priorátus működése a Rend jó hírnevét és méltóságát nem sértheti.

(7)         A prior felelősséggel tartozik azért, hogy a vezetése alatt álló tag és várományos magatartásával és tevékenységével a (6) pontban leírt követelményeknek megfeleljen.

(8)         A priorok bármely, a priorátus és a Rend működésével kapcsolatos kérdésben közvetlenül fordulhatnak a Magisztrátushoz és a rendi méltóságokhoz. Írásos megkeresésükre lehetőség szerint 30 napon belül, írásban kell válaszolni.

(9)         A Rend a hazai priorátusokat nagyobb földrajzi, közigazgatási területekre kiterjedő hatáskörrel szervezi. A priorátusok központja lehetőleg nagyobb, körzetközpont szerepet betöltő, történelmileg kiemelkedő jelentőségű település legyen, mely az adott országrész szakrális központja is.

(10)     Amennyiben a nagypriorátus legalább két priorátust fog össze, a nagyprior elnökletével nagypriorátusi ülés tartható.

(11)     A nagypriorátusi ülés akkor határozatképes, ha azon az egyes priorátusok külön-külön is saját határozatképességükhöz elegendő taggal vesznek részt.

(12)     A Rend külföldi priorátusának tagjává is csak olyan személyek fogadhatók, akik a keresztény-keresztyén eszmék szerint élnek, életvitelükben józan, becsületes, köztiszteletnek örvendő emberek, akik olyan vagyoni helyzetűek, hogy anyagi áldozatot is tudnak hozni a Rend célkitűzéseinek megvalósításához.

(13)     A külföldi priorátus nagypriorja minden év január 1-jéig juttatja el a rendi tagság iránti kérelmeket a Magisztrátushoz.

(14)     A külföldi priorátusok szervezésénél törekedni kell arra, hogy – az illető ország kiválóságai mellett – az ott élő és kiemelkedő munkát végző, megbecsült, tekintélyes magyar származású személyek is felvételt nyerjenek.

(15)     A belépési díj minimuma külföldi országok – kivéve a közép-kelet európai országokat – állampolgárai számára 500 Euro. A belépési díj 1/3 része a szervező ország priorátusában marad, 1/3 részét igazoltan karitatív tevékenységre kell fordítani, 1/3 része pedig a magyar anyarend számlájára utalandó, annak befizetésétől számított 30 napon belül.

(16)     Az éves tagdíj a külföldi országokban – kivéve a közép-kelet európai országokat – 100 Euro. A tagdíj 1/3 része a szervező ország priorátusában marad, 1/3 részét igazoltan karitatív tevékenységre kell fordítani, 1/3 része pedig a magyar anyarend számlájára utalandó, minden év március 31-ig.

(17)      A külföldi avatás költségeit a külföldi priorátus fedezi.

(18)     Külföldi priorátus, nagypriorátus priorjává, nagypriorjává csak olyan személy nevezhető ki, aki folyékonyan beszéli mind a magyar, mind a fogadó ország nyelvét.

(19)     A külföldi priorátus élén álló priornak biztosítania kell, hogy priorátusa – a fogadó ország törvényei szerint – mielőbb bejegyzésre kerüljön, mert csak ennek alapján folyamodhat a fogadó ország anyagi támogatásáért.

(20)     A külföldi priorátus – igazolt karitatív tevékenységük alapján – köteles a fogadó ország jogszabályai alapján kezdeményezni besorolását a közhasznú szervezetek közé.

 

9.§

A pénzkezelés szabályai

 

(1)         A bankszámla feletti rendelkezésre és további pénzintézeti kötelezettségvállalásra 50.000 Ft-ig a kancellár, 50.000 Ft felett a kancellár és a kincstartó együttesen jogosult. E tevékenységükről kötelesek beszámolni a Magisztrátusnak.

(2)         A Rend nevében kötendő szerződések és egyéb kötelezettséget eredményező megállapodások megkötésére és aláírására – a világi bíró véleményezése után – a kancellár a kincstartó ellenjegyzésével jogosult.

(3)         A fentiek szerinti kötelezettséget vállaló személyek nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

 

 

10.§

Iratkezelési és nyilvántartási szabályok

 

(1)         A Rend és a Magisztrátus nevében kiállított dokumentumok aláírására – a 9.§ (1) és (2) pontjában meghatározott megszorításokkal – kizárólag a kancellár jogosult. A kancellár esetenként erre más rendi méltóságot is felhatalmazhat.

(2)         A rendi méltóságok és tisztségviselők csak feladat- és hatáskörük gyakorlásának körében, saját nevükben és funkciójukban jogosultak aláírásra.

(3)         A priorátusi-, nagypriorátusi- és a magisztrátusi ülések emlékeztetőit valamint a rendi ülések jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a kancellár részére, aki az alkancellár útján gondoskodik azok irattározásáról.

(4)         Az aláíróknak az alkancellár útján gondoskodni kell minden, a Rend nevében kötött szerződés vagy megállapodás egy példányának irattározásáról is, azok aláírásától számított 15 napon belül.

(5)         A (2)-(4) pontban meghatározottakon kívül a Rend tagjai kötelesek megküldeni a kancellár számára minden olyan iratot vagy dokumentumot, amely a Renddel és annak működésével kapcsolatos érdemi információt tartalmaz.

(6)         Az (1)-(5) pontokban meghatározott dokumentumok megőrzéséről és nyilvántartásáról az alkotmány 30.§-a alapján az alkancellár gondoskodik.

(7)         A Rend és a Magisztrátus nevében kiállított dokumentumok iktatását az alkancellár végzi úgy, hogy az ügyiratok külön-külön, évente 1-től kezdődő, a tárgyévet az ügyszám törésével feltüntető folyamatos számozást kapnak.

(8)         A priorok és nagypriorok gondoskodnak a priorátus illetőleg a nagypriorátus irattárának és iktatásának vezetéséről.

(9)         Amennyiben a rendi méltóság vagy a tisztségviselő tisztségében személyi változás történik, a tisztség korábbi betöltője köteles a tevékenysége idején keletkezett, feladat- és hatásköre ellátásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot átadni utódának. E rendelkezés szándékos megsértése fegyelmi vétség.

(10)     Az alkancellár, a nagyprior és a prior az e szakaszban meghatározott iratkezelési és nyilvántartási szabályok végrehajtása során köteles a kimenő iratokról és a beérkező iratokról a kiküldés vagy beérkezés időpontját, valamint az irat tárgyát tartalmazó nyilvántartást (postakönyvet) vezetni.

(11)     A Rend tagjairól és a várományosokról vezetett személyi nyilvántartásnak az 1.§ (1) pontban meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell még azt, hogy az adott tag mely nagypriorátus, priorátus és tagozat tagja, illetőleg hogy az adott várományos mely priorátusban várományos.

(12)     A (11) pontban meghatározott tartalmú nyilvántartást minden év március 31. után, legfeljebb 15 napon belül aktualizálni kell.

(13)     A Rend tagja a Rend működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba valamint a Rend nyilvántartásaiba – a személyi nyilvántartásba az 1.§ (2) pontjában meghatározott szabályok szerint – előzetes, írásbeli kérelem alapján, az irattárat vagy nyilvántartást vezető személlyel egyeztetett időpontban betekinthet.

 

11.§

A Rend öltözetének, jelképrendszerének és insigniáinak ismertetése, leírása és alkalmazásuk szabályai

 

(1)         A Rend öltözete lábszárközépig érő, csuklyás, fekete köpeny (cappa), melyet szív felöli oldalán a Rend címere díszít. A cappának jó minőségű textíliából kell készülni, a csuklyának az előírt alakúnak kell lennie.

A Magisztrátus tagjai és a Katonai Hagyományőrző Tagozat tagjai ünnepélyes eseményeken korhű, középkori viseletben jelenhetnek meg.

A cappát csak a Rend tagjai viselhetik. A várományosok a cappát lovaggá ütésük szertartásán ölthetik magukra először.

Az alkotmány 43.§ (2) és (3) bekezdése rendelkezik arról, mikor lehet viselni a Rend öltözetét.

(2)         A Rend címere: Háromszögű pajzs, a vörös pajzsmező közepén ezüstszínű kettős kereszt, a kereszt felett a pajzsmező felső részén I.V.I.S.H.F.S. ezüstszínű betűcsoport, a Rend jelmondatának kezdő betűi.

(3)         A Rend lovagkeresztje: nyújtott formájú, liliomos szárvégű kereszt, a szárak metszéspontjában ovális cartouch pajzson a sárkánnyal viaskodó Szent György alakja. A kereszt felett, annak felső, liliomos szárvégéhez egy láncszemmel kapcsolódva a stilizált Szent Korona.

A Szent Korona felső mezejének hátoldalához az insignia legfelső része, a rangjelzést meghatározó ripsz-szalag kapcsolódik. Piros ripsz-szalagot viselnek a parancsnoki kar tagjai, aranycsíkos zöld szalagot a priorok, tisztek és consiliariusok, zöld szalagot a tisztséggel nem rendelkező lovagok. Az insignia színe a parancsnoki kar tagjainál arany-, a többi lovagnál ezüstszínű.

A lovagkereszt kicsinyített mása kitűző formájában, a rangnak megfelelő jelvény-színben utcai viselethez hordható.

(4)         A Rend zászlója: fehér, hasított zászló, egyik oldalán az Anjou címer, másik oldalán a Rend címere.

(5)         A Rend szertartási kardja: tizennegyedik századi mintájú egykezes, egyenes lovagi kard, lezáró gombján a Rend címerével.

(6)         A Katonai Hagyományőrző Tagozat insigniái:

–        tiszti jelvény: zöld színű pajzsmezőben a plasztikusan vésett sárkányölő Szent György alakja, a címerpajzs felett aranyszínű, széttárt szárnyú turulmadár. A tiszti jelvény aranyszínű láncon viselik.

–        legénységi jelvény: leírása megegyezik a tiszti jelvénnyel, de nem díszíti turulmadár. A legénységi jelvényt ripsz-szalagon viselik.

A tagozat insigniáit csak a tagozat tagjai viselhetik, valamint azok, akiknek a tagozat vezetője – a tagozat érdekében kifejtett munkásságáért – adományozza.

 

12.§

A Szent György Lovagrend kitüntetései

 

(1)         A Szent György Lovagrend lovagkeresztjének a Szent Koronával és kardokkal ékesített csillaga:

Nyolcágú, ezüst csillag metszéspontjában ovális, cartouch pajzson a sárkánnyal viaskodó Szent György alakja. A pajzson átfut két díszkard. A pajzs fölött a magyar Szent Korona.

Szmokingon vagy ünnepi öltöny zakóján a szív fölött viselhető.

(2)         A Szent György Lovagrend tisztikeresztje hadiszalagon, a Szent Koronával és Anjou liliomokkal:

A metszéspont felé keskenyedő, egyenlő szárú ezüst máltai, vagy johannita kereszt belső szárvégei között Anjou liliomok. A kereszt metszéspontján – cartouch pajzson – a sárkányölő Szent György alakja, piros hadiszalagon a Szent Koronával.

(3)         A Szent György Lovagrend lovagkeresztje hadiszalagon a Szent Koronával:

A metszéspont felé keskenyedő, egyenlő szárú ezüst máltai, vagy johannita kereszt. Metszéspontjában – a cartouch keret belsejében – háromszög alakú ívelt pajzson a rend címere, zöld hadiszalagon a Szent koronával.

(4)         Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott kitüntetésekre minden priorátus évente egy tagot terjeszthet fel. A felterjesztésről szóló hitelesített priorátusi határozatot részletes indokolással legalább a rendi ülés napja előtt 60 nappal meg kell küldeni a Magisztrátus számára.

 

13.§

Hatályba léptető rendelkezések

 

Ezen szabályzat 2003. április 1-jén lép hatályba.