Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2017. november  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

További hírek

2017. szeptember 23-án a felvidéki Rozsnyóhoz közeli Várhosszúréten lelkünket és nemzeti összetartozásunkat erősítő rendezvényen vehettünk részt vendéglátóink, a Gömöri Kézművesek Társulásának elnökének (Nagy György) és Ulman István fafaragó művész meghívására.

(2017. szeptember 29. 20:37)


Emléktáblát avattak lovag N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjának emlékére Pécsett, egykori lakóházának falán. A kezdeményezés feleségétől, lovagdáma Unger Pálmától származik.

(2017. augusztus 23. 21:52)


A Baranya és Tolna Megyei Nagypriorátus vezetője, lovag Kator György erdélyi és kárpátaljai gyerekeket látott vendégül.

(2017. július 9. 09:03)


2017. július 1-jén lélekemelő ünnepség részesei lehettek mindazok, akik megtisztelték jelenlétükkel a honfoglalási emlékhely avatását a kárpátaljai Beregszász melletti Kishegy lábánál.

(2017. augusztus 10. 14:15)


Károly Róbert királyunk 50 fővel alapította a Szent György Lovagrendet 1326-ban. Hétszáz évvel ezelőtt többek között nádor, országbíró, püspök és tárnokmester voltak a Rend tagjai. Napjaink lovagjainak már egészen más, de nem kevésbé érdekes a mestersége. Reméljük hamarosan mások is kedvet kapnak elmondani, mivel foglalkoznak a XXI. századi lovagok.

(2017. július 5. 14:50)

Rendületlenül - l. dr. Dobó Tibor kitüntetése

Sokéves jótékonysági tevékenységéért, a határon túli magyar oktatás hathatós támogatásáért Schmitt Pál köztársasági elnök Magyar Köztársasági Arany Emlékkereszttel tüntette ki dr. Dobó Tibort, a demmini (németországi) városi kórház nyugalmazott szülész-nőgyógyász főorvosát, a Szent György Lovagrend tagját. A kitüntetést 2011. július 20-án szerény ünnepség keretében Magyarország berlini nagykövetségén adta át Magyarkanizsáról elszármazott hazánkfiának dr. Czukor József nagykövet.

 

Dobó Tibor 1944-ben született az akkor még Magyarországhoz tartozó Magyarkanizsán. Elemi iskoláit szülővárosában és Horgoson végezte, majd 1963-ban Szabadkán abban a gimnáziumban érettségizett, amelybe annak idején Kosztolányi Dezső és Csáth Géza is járt. Édesapja nyomdokain haladva Újvidéken elvégezte a jogi egyetem első fokozatát, de további jogi tanulmányait félbehagyva beiratkozott az orvosi egyetemre, melyet végül 1972-ben Debrecenben fejezett be. A következő évben, rendes katonai szolgálatát töltve a Jugoszláv Néphadseregben, katonaorvos volt Belgrádban és Szarajevóban.

Leszerelése után 1974-től a Német Szövetségi Köztársaságban dolgozott, majd a két Németország egyesítése után a keleti részben vállalt munkát. Itt is vonult 2010. március 1-jén nyugdíjba, de hároméves szerződéssel tovább dolgozik mint osztályvezető-helyettes.

- Dédnagyanyánk, amikor a mese végén levonta a tanulságot, sokszor mondta nekünk, hogy jobb adni, mint kapni - kezdi válaszát arra a kérdésre, hogy mi késztette a határon túli magyar diákok oktatásának megsegítésére. - Azt is mondogatta dédnagyanyánk, hogy első a kötelesség, s csak azután jöhet rá az áldás. Vagyis Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar. És csak ezután jöhet az Isten, áldd meg a magyart.

 Ilyen légkörben nevelkedtek a Dobó gyerekek, és hogy melyik volt az a bizonyos haza, sohasem volt kérdés.

- A változások után, tehát 1989-90 után Attila öcsém és én, mert együtt kezdtük el, először csak személyeket támogattunk kisebb-nagyobb összegekkel. Aztán ennek rendszeresítését 1996-ban, édesapánk halála után, dr. Uzon Miklósnak, a szabadkai diáksegélyezés megalapítójának köszönhetjük. Ő hívta fel a figyelmünket arra, hogy édesapánkat is, mivel szegény sorsú volt, Zentán, majd Szabadkán magyar orvosok támogatták. Egyikhez-másikhoz ebédre járt el, mások pénzsegélyt adtak neki, és így tanulhatott. Jogász lett, és ő alapította meg 1951-ben a Magyarkanizsai Bíróságot. A KODDE-t, a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesületet is azért hozták létre, hogy támogathassák a magyar diákokat. Nagy nehézségekkel küszködnek, mondta akkoriban doktor Uzon, mert a rászoruló 400-500 jelentkezőnek csak a 60-70 százalékát tudják felkarolni. S ettől kezdve rendszeresen küldtük a pénzt. A rászoruló rokonokat, barátokat, ismerősöket elsősorban az öcsém segítette, ő meg is maradt inkább az ilyen támogatási formánál, én viszont a határon túli magyar oktatást segítő alapítványokat és szervezeteket kezdtem pártfogolni.

Aztán eljött 2004. december 5-e, ahogy ő mondja, a ''szégyen napja”, amikor megfogadta, hogy a szélrózsa minden irányában támogatni fogja a külhoni magyar oktatást. Erdélyben a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, vagyis Böjte Csaba intézményeit, továbbá a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítványt, amely a moldvai csángó magyar középiskolások és egyetemi hallgatók erdélyi és bukaresti magyar nyelvű képzését segíti, de juttat a moldvai Szeret-Klézse Alapítványnak is. Aztán egyszerre 20 magyar órákra járó csángó kisdiákot fogadott örökbe a keresztszülői program keretében. Azt mondta, azért, mert egy gyereket támogatni kevés, ő egy egész osztályon akar inkább segíteni. A Délvidéken a KODDE mellett a bánsági Szórvány Alapítványt vette még pártfogásába, ezen keresztül juttat pénzt a muzslai Emmaus fiúkollégiumnak és a nagybecskereki Szegény Iskolanővérek leányotthonának, a Rákóczi Szövetség révén pedig a felvidéki és a kárpátaljai magyar iskolásoknak küld nem kis összeget.

Tavaly megfogadta, hogy ha a polgári kormány győz a választásokon, akkor az összes támogatását megemeli ötven százalékkal. Vesztére, mert győzött a polgári kormány, így mostantól jócskán be kell osztania a pénzét, hogy saját magára s családjának is maradjon.

Aztán megfogadta azt is, ha olyan törvényt hoz az új kormány, hogy a magyar állampolgárság mindenki számára, aki azt kéri, megadatik, akkor kérni fogja a magyar állampolgárságot. A kérelmet beadta, és most arra vár, hogy valamikor az ősz folyamán letegye az állampolgársági esküt.

Hogy miért támogatja megszállottan a külhoni magyar oktatást? Ez számára lelkiismereti kérdés.

- Adósa vagyok mindazoknak, akik otthon maradtak. Azok számára sem volt rózsával teleszórva az út, akik Magyarországra jöttek. Igaz, bennünket se fogadtak a legszebben Németországban, de mégis azoknak volt a legnehezebb, akik otthon maradtak. Éppen ezért ez a kitüntetés őket illeti meg.

Dobó doktor szerint ez ilyen egyszerű.

 

dr. Dobó Tibor kitüntetése

A kitüntetés átadása: dr. Czukor József nagykövet és dr. Dobó Tibor

 

DORMÁN László

Hét Nap – Vajdasági magyar hetilap, Szabadka

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=5824&no=361