Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2017. május  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

További hírek

2016.12.10. Bágyogszováton gyertyagyújtás a lovagokkal

(2017. március 6. 16:36)


2016.04.22. Új lovagtársunkkal Horváth László bágyogszováti polgármester úrral a visegrádi avatás után. Az avatás során munkájukért Dr Horváth Antal nagyprior és több tagtársunk elismerő kitüntetésben részesült.

(2017. március 6. 16:30)


2015.12.20. 100 méteres Szeretet Kalács ünnepség Mosonmagyaróváron a Mosonmagyaróvári Priorátus szervezésében

(2017. március 6. 16:20)


2015.06.27. Szent László napon Győrben a lovagokkal

(2017. március 6. 16:10)


2016.06.25. Szent László napon Győrben a lovagokkal

(2017. március 6. 16:30)

Elhunyt dr. v. lovag Huszár Elek

„A magyarnak lehetnek hibái – mindenkinek vannak –

de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók,

gyakran nagyon is azok.”

(gróf Teleki Pál)

 

 

Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva és a feltámadás éltető reményébe vetett hittel tudatjuk, hogy

 

dr. Huszár Elek

nyugalmazott főállatorvos, a Történelmi Vitézi Rend tagja, a Szent György Lovagrend prior emeritusa

 

életének 88. évében, Isten és az emberek hűséges szolgálatában megélt, gazdag élet után

hőgyészi otthonában 2014. július 19-én megtért Teremtőjéhez.

 

Gyászmisével egybekötött búcsúztatása 2014. augusztus 9-én 10 órakor lesz Hőgyészen, a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplomban.

Temetésére 2014. augusztus 13-án, 13 órakor kerül sor Budapesten, a Szent Gellért urnatemetőben.

(XI. ker. Bartók Béla út 149.)

 

Huszár Elek a Fejér megyei Sárbogárdon született 1926. november 15-én. Édesapja a MÁV-nál főmoz­donyvezetőként, Édesanyja háztartásbeliként dolgozott. Tanulmányait Pécsett, Budapesten és Érsekújváron végezte. A világháborúban amerikai fogságba esett, ahonnan két év után hazatérve a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán szerzett diplomát 1951-ben.

Kezdetben a Komárom-Esztergom megyei Bajnán volt körállatorvos, majd két év után a Tolna megyei Regölybe helyezték. Ekkor született lánya, Zsuzsanna. Szívszorító látvány volt, ahogyan a párturalom a falvak népét sanyargatta, életét pokollá tette. Így érkezett el 1956 októbere. A falu népe a forradalom ideje alatt nagy mennyiségű élelmiszert gyűjtött, és annak Budapestre szállítását is megszervezte. Az emberek szabadságról szóló reménye azonban november 4-e után szertefoszlott. Mivel a településen semmilyen attrocitás nem történt, ezért munkáját a tőle megszokott lendülettel folytatta.

1957. február 15-én, koholt vádak alapján letartóztatták, többedmagával egy teherautóba tették, először Dombóvárra, majd Tamásiba szállították, ahol megkezdődött a kínvallatása. Itt két hétig tartották fogva, ezt követően a szekszárdi börtönbe került, majd két hónap elteltével a korszak egyik legszörnyűbb helyére, Kistarcsára internálták. Bírósági tárgyalására 1957 decemberében került sor, ahol izgatás vádjával 9 hónapra ítélték.

Az ítéletet követően, felsőbb szinten meghozott döntés értelmében, az Alsópéli Állami Gaz­dasághoz került szakállatorvosnak. 1959-ben született meg Elek nevű fia. 1961. január 1-jén az akkor megalakult Hőgyészi Állami Gazdaság főállatorvosának nevezték ki, ahol egészen 1986-os nyugdíjazásáig dolgozott. A rendszerváltozást követően az ártatlanul elítélteket – így őt is – rehabilitálták, és amiért milliónyi honfitársával együtt ő is annyit imádkozott, végre bekövetkezett: a kálvária utolsó stációját követően lett magyar feltámadás!

Az 1956-os helytállásáért több elismerésben és kitüntetésben is részesült. 1991-ben megkapta a Hazáért és Szabadságért Érdemérmet Antall Józseftől, 1994-ben a Hazáért Érdemkeresztet a Politikai Foglyok Szövetségétől. 1995-ben a Történelmi Vitézi Rend sorai közé fogadta, majd 1998-ban a Szent György Lovagrend lovagjává avatták. 2000-ben Kovács Béla-díjat, majd 2006-ban további három elismerést adományoztak számára. Állatorvosi tevékenységéért a Szent István Egyetem Tatay Zoltán-emlékérmét vehette át 2011-ben. A Kamarai Állatorvos című folyóiratban, 2011-ben megjelent életútját az alábbi sorokkal zárta:

„Az állatok meggyógyításával együtt sok esetben a gazdák lelkének fájdalmát is enyhíteni tudtam. A Jóistentől kapott keresztem, hogy mindezt a rend, a fegyelem és a felelősség korszakában történt felnőtté válásomat követően a káosz, a hazugság és a bizalmatlanság birodal­mában tehettem meg felebarátaimért, akik a legnehezebb pillanatokban segítettek a terhet cipelni, miközben mindannyian bíztunk benne: lesz magyar feltámadás!”

 

A feltámadás éltető reményébe vetett hittel búcsúzik tőle felesége, Nellike, akivel 61 évig éltek boldog házasságban, továbbá gyermekei, Zsuzsanna és Elek, veje, Károly, menye, Éva, három unokája, Ádám és felesége, Dóra, Péter és felesége, Rita, és Elek, két dédunokája, Ábel és Kolos, valamint szeretett rokonsága és barátai.