Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2017. augusztus  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

További hírek

A Baranya és Tolna Megyei Nagypriorátus vezetője, lovag Kator György erdélyi és kárpátaljai gyerekeket látott vendégül.

(2017. július 9. 09:03)


2017. július 1-jén lélekemelő ünnepség részesei lehettek mindazok, akik megtisztelték jelenlétükkel a honfoglalási emlékhely avatását a kárpátaljai Beregszász melletti Kishegy lábánál.

(2017. augusztus 10. 14:15)


Károly Róbert királyunk 50 fővel alapította a Szent György Lovagrendet 1326-ban. Hétszáz évvel ezelőtt többek között nádor, országbíró, püspök és tárnokmester voltak a Rend tagjai. Napjaink lovagjainak már egészen más, de nem kevésbé érdekes a mestersége. Reméljük hamarosan mások is kedvet kapnak elmondani, mivel foglalkoznak a XXI. századi lovagok.

(2017. július 5. 14:50)


A Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetését, a Teleki Pál Érdemérmet vehette át lovag Molnár Pál a máriaremetei kegytemplomban június 9-én.

(2017. június 11. 22:00)


Az egyik legrangosabb hazai borversenyen, a Balassi-kard borseregszemlén négy lovagtársunk vett részt kóstolóként a pécsi szőlészeti kutatóintézetben.

(2017. június 4. 15:20)

lovag Balogh Gábor: „A Szent Korona összetartozásra buzdít”

A tizedik ipolybalogi Szent Korona Ünnepen nem csak a Szent Korona egykori menekítéséről emlékeztek meg, hanem Szent Korona érméket is kiosztottak. Lovag Balogh Gábor egykori polgármester fontos szerepet töltött be a Szent Korona hiteles másolatának létrejöttében. Segítőivel mindent elkövettek azért, hogy az álmuk megvalósuljon, és Ipolybalog Árpád-kori valóban egy igazi koronamásolatot őrizhessen. Ez alkalomból beszélgettünk vele az ötlet születéséről és a megvalósításáról. 

Hogyan jött az ötlet a Szent Korona másolatának az elkészítésére és az ünnepségre?

Minden fontos dolognak a kezdet-kezdete az idő homályába vész. Sok szóbeszéd és találgatás volt arról, miért is van a templom tetején a Szent Korona másolata. Történelmi tényre nem sikerült ráakadnunk. A falu helytörténésze Illés Józsi bácsi kutatott levéltárakban, de ő sem jutott közelebb a megoldáshoz. Bizonyára azért ékesíti a templom tetejét a korona, mert annak idején a Szent Koronát itt őrizték. 1304-ben Vencel király Prágába menekítette a Szent Koronát, és augusztus 14-e éjszakáján a templomunkban őrizték. Bizonyára Mátyás király idejében egy rendelet alapján vagy jogcím alatt lehetett a koronát feltenni a templom tornyára, ami egy korona sziluettje volt és nem egy másolat. 1979 körül, amikor az Árpád-kori templom utolsó felújításán dolgoztak, akkor került fel a ma látható igazi korona másolata. Ezt követően meghalt Montskó Tibor kanonok és öt évig nem volt egyházi embere a településnek, majd lovag György Ferenc atya érkezett a településre. Pontosan, kinek a fejéből pattant ki az ötlet, György Ferenc atya vagy valaki más jött ezzel az ötlettel, már nem tudni. Elkezdtünk beszélgetni arról, hogy jó volna ezt a hagyományt feleleveníteni, és ne csak a templom tetején legyen a korona. Ha egyszer itt őrizték a templom falának az üregében, akkor ennek emlékére elhelyezhetnénk egy koronamásolatot, ami erősítene bennünket. A falu két intézménye az önkormányzat és az egyház összefogott. Szó volt rézkoronáról és más megoldásokról is, de végül úgy döntöttünk, ha már belekezdünk, akkor tegyük azt rendesen. Ahogy Csáky Pál ünnepi beszédében is elmondta, egy pillanatig sem haboztunk elindítani. Nem az volt a kérdés, hogy lesz-e elegendő anyagi támogatás, hanem el kell indítani és tenni kell az ügyért. Csáky Pál az akkori miniszterelnök-helyettes abban segített, hogy az első korona ünnep létrejöjjön, és a Szent Korona másolatot elkészítsük és hazahozzuk.

 



Mennyire érezték reálisnak az ügy megvalósulását?
Miután eldöntöttük, hogy elkészítettjük a koronamásolatot és méltó helyen állítjuk ki, és évente ünnepséget szervezünk, soha egy percre sem gondoltunk arra, hogy ez nem valósulhat meg. Hittünk a sikerben, pedig a politikai-, a jogrendszer és a közéleti atmoszféra olyan volt, amilyen. Mi az állam ellen nem mentünk, hanem egy hagyományt követtünk és akartunk feléleszteni. Közösségerősítő cselekedetnek tekintettük mindezt. Hiszen, akik a Szent Korona országai közé tartoztak, a meglétüket és a fennmaradásukat köszönhetik a Szent Koronának. Ha annak idején olyan nemzetiségi politikát folytatott volna a magyar nemzet, mint amilyet ma a szlovák nemzet tesz, akkor ők már több száz éve nincsenek. Az érthető, hogy nemzeterősítő szellemben kell tenni a dolgukat, de mindezt nem szabad a másik nemzet kárára tenni. Nem az asszimiláción kéne dolgozni, hanem egymást megbecsülve és egymás felemelkedésén kellene dolgozni minden jog megadása mellett.

A Szent Koronát nem készítheti el bárki. Miként kerültek Kevi Farkas Zsolt ötvösművészhez, aki ilyen mesterien tudta elkészíteni a Szent Korona másolatát?
Nagyon sok segítő tényező és segítő kéz volt, amelyek nélkül nem tudtuk volna megvalósítani a tervünket. Amikor elhatároztuk szűkebb körben, hogy a Szent Korona másolatát elkészítetjük, Pásztor Béla Veresegyház polgármestere – aki ipolybalogi születésű – szintén felajánlotta a segítségét. Utánajárt, Magyarországon kik készítettek Szent Korona másolatot. Majd a Magyar Pénzverő Zrt. és mások is adtak árajánlatot. Akadt olyan is, hogy 4 millió forint eltérés is volt az árajánlatok között. A 2000-es évek elején már tagja voltam a visegrádi Szent György Lovagrendnek, és az akkor id. Cseke László kancellár történész lévén segítette munkánkat. Ő javasolta lovag Kevi Farkas Zsoltot ötvösművészt, aki a lovagrend számára már készített egy koronamásoltat (ezt a visegrádi Fellegvárban lehet megtekinteni – szerk. megj.). Végül a három ajánlat közül őt választottuk ki. Az ötvösművész munkáját M. Gubán György segítette, aki a korona képeit rekeszzománc technikával készítette el. Tudomásunk szerint ez az első koronamásolat, ami a rekeszzománc technikával készült. Az eredeti Szent Korona képábrázolásai is így készültek. A többi másolaton a képeket ráfestették. Mindez tovább emeli a korona eszmei értékét. 2005-ben a koronamásolat elkészítése és a vele járó költségek 1 millió koronába kerültek.
Miután elkészült Budapesten átvettük a koronamásolatot, majd egykori útján érkezett meg Ipolybalogra. Először elvittük Vácra, ott volt az első szentmise, majd Balassagyarmaton és onnan hintóval hoztuk Ipolybalogra, amit ünnepi szentmise követett. Ez volt az első Szent Korona Ünnep. 

 



Mit jelent Ipolybalog számára a Szent Korona?
Történelmi tény, hogy a Szent Koronát egy éjjel itt őrizték Ipolybalogon. Ahhoz viszont, hogy csak a település számára legyen egy koronamásolat, nem kellett volna ekkora ceremónia, költség és munka. Úgy szerettük volna, hogy legyen egy pislákoló fény, hogy az egész felvidéki magyarságot és a magyarság egészét bevilágítja és összehozza. A Szent Korona másolata, illetve az ünnepség azt a célt szolgálja, hogy az embereket összehozza, mint egyházi-, hagyomány-, illetve kulturális téren. Összetartásra buzdít, hogy merjünk kiállni magunkért, jogainkért, hogy boldogulhassunk itt a Felvidéken a saját általunk megteremtett körülmények között.
A Szent Korona Ünneppel kapcsolatosan nem népünnepélyt, nem fesztivált akartunk szervezni, hanem búcsút szerettünk volna teremteni: Szent Korona búcsút, hogy az emberek szellemi, lelki felfrissülésben részesüljenek. Egyházi szempontból a búcsúnak több feltétele van, amit eddig nem sikerült megvalósítani, de elképzelhető, hogy a jövőben mindez egyszer megvalósul.

Ando Krisztina, Felvidék.ma

Készült: 2014. augusztus 7.