Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2018. február  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28

További hírek

Ünnepélyes keretek közt került sor 2018. február 14-én a lovag Molnár Pál által alapított Balassi-emlékkard és Balassi-emlékérem átadására. Az irodalmi díjat minden évben annak a költőnek és műfordítónak ítélik oda, akinek líráját és fordítói munkásságát méltónak tartják a 16. századi magyar költő életművéhez. Az érmet pedig 2012 óta olyan kiemelkedő személyiségek kapják, akik sokat tesznek Balassi Bálint kultuszának ápolásáért.

(2018. február 16. 10:08)


2018 01.19-én pénteken 16 órakor Kecskeméten a Bács -Kiskun Megyei Könyvtár nagytermében a Magyar Kultúra Napja Alkalmából nyílt meg ld. Orgoványi Anikó Himnusz című festménykiállítása

(2018. február 7. 18:18)


Eseménynaptár 2018

(2018. február 7. 18:20)


A Szent György Lovagrend XXV. Nyári Egyeteme 2018. július 16. – július 22. között kerül megrendezésre Visegrádon.

(2018. február 16. 09:58)



(2018. január 26. 16:29)

25. magyar nyelvű zarándokmise Boldogasszonyban

Augusztus 15-én immár 25. éve gyűlnek össze a magyarok a Boldogságos Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe alkalmából rendezett zarándokmisén Burgenlandban, a Boldogasszony bazilikában. A rendezvényen részt vettek a Győr-Moson-Sopron Megyei Nagypriorátus tagjai is.


Ez a legrégibb magyar parancsolt ünnep; a katolikus hit szerint ezen a napon Szent István király - mivel nem volt utódja a trónon - az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Ez a nap Jézus anyja, Mária mennybemenetelének ünnepe és búcsúnap is egyben, Mária-kegyhelyekre való zarándoklatokkal, körmenetekkel.

Az ausztriai Burgenland tartományban található Frauenkirchen (Boldogasszony) több száz éves búcsújáróhely. A rendszerváltozás óta újra tartanak magyar nyelvű szentmiséket, melyekre évről-évre egyre több magyar zarándok érkezik. A boldogasszonyi bazilika és ferences rendház 1938-ig a magyar ferenceseké volt, kiknek az Anschluss után Sümegre kellett távozniuk. A bazilikát a mai napig az osztrák ferences szerzetesek  kezelik, akik minden évben nagy szeretettel fogadják a magyar ünneplőket. A zarándoklatra rendre érkeznek burgenlandi, felvidéki és anyaországi magyarok, de pozsonyi kerékpáros résztvevők is.

Ebben az évben az ünnepi szentmisét Bíró László püspök atya celebrálta.  Szentbeszédében kiemelte, hogy a Mária nem követett el bűnt, ő volt a legtisztább ember a Földön, ezért történhetett meg mennybemenetele. Mária mennybe felvétele életének nem egy elszigetelt eseménye. Mária egy embertársunk, aki hite által a szentháromságos Isten világába hatolt be. Minden keresztény fő küldetése ma, hogy minél szorosabb közösségben éljen a Szentháromság egységével, valamint hogy felelősséggel legyen embertársai iránt.

A magyar zarándokmisék főszervezője Dr. Eőry Teréz és a fertőszéplaki kántor, Lukácsné Dovánszki Éva, aki a boldogasszonyi zarándokmiséken orgonajátékával közreműködik.

Nagyboldogasszony napjához számos népszokás is kapcsolódik. Ilyen például a virágszentelés is. Volt, ahol e megszentelt füveket-virágokat beépítették az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába helyezték azokat. Egyes vidékeken halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson.

A népi kalendáriumban a „két asszony köze“, azaz az augusztus 15. és szeptember 8. (Kisasszony napja) közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. Ilyenkor „ültették a tyúkokat“, hogy jó tojók legyenek, gyűjtötték a mészben sokáig elálló „két asszony közi“ tojást. E nap időjárásából - úgy tartják - a termésre is következtetni lehet: „Ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés“.

Nagyboldogasszony napján ebben az évben hétágra sütött a nap, tehát idén jó bortermés várható sokak örömére.

A rendezvényről készült képek megtekinthetők itt.