Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2018. május  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

További hírek

2018. április 28-án került sor a Szent György Lovagrend avatási ünnepségére, a visegrádi királyi palotában, az 1326-os alapítás eredeti helyszínén.

(2018. május 21. 14:23)


A SPORT ÉS CIVIL JOGÁSZ Dr. iur. habil.Nemes András Ph.D -jogász , a Budapesti Nagypriorátus tagja. Dr. Nemes András ügyvéd polgári jogi, ezen belül különösen családjogi, ingatlanjogi és sportjogi területen lát el jogi képviseletet és végez okiratszerkesztést. 24 éve dolgozik ügyvédként, 2005 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként. Egyetemi docens a Testnevelési Egyetemen. A Lex Sportiva Magyar Sportjogi Társaság Kft instruktora A Nemzetközi Sportjogász Társaság (IASL) általános alelnöke.

(2018. május 2. 10:40)


A marosszentgyörgyi Szent György Napok hivatalos megnyitóját április 20-án, pénteken 15.45 órakor tartották, s ezután nyitották meg a magyar néptánc-fesztivált, amelyen helyi tánccsoportok és népdalénekesek szórakoztatták az egybegyűlteket.

(2018. április 23. 10:04)


Az idei évben is sikerült megszervezni a Mosonmagyaróvári Priorátus jóvoltából a 100 Méteres Szeretetkalács osztást.

(2018. április 6. 09:01)


Speciális biomatracokat adományozott a Karolina Kórháznak a Szent György Lovagrend mosonmagyaróvári priorátusa, Vörös Gyula, a bősárkányi Bio-Textima Kft. vezetője jóvoltából.

(2018. április 6. 08:58)

Étel- és ruhaosztás Kaposváron

Ételt és ruhát osztottak kedden a kaposvári Kossuth téren: a Szent György lovagrend 15 éve rendezi meg a karácsonyi programot. Babgulyást, forralt bort, teát, s édességet is kaptak a rászorulók: nagyjából 300 érdeklődőre számítottak a szervezők.

– Jó napot Gyula bácsi, remélem tudnak adni egy téli pulóvert – köszöntötte kedélyesen egy idősebb férfi Knoll Gyulát, a Szent György Lovagrend somogyi-zalai priorját. Régi ismerősök: a nehéz körülmények között élő férfi hosszú évek óta majdnem mindegyik ételosztáson részt vesz. A sorban állók számát tekintve elkelt a segítség 2014. karácsonya előtt is: a hivatalos kezdés előtt fél órával gyülekezni kezdtek a rászorulók, köztük egy pár, aki egy hajléktalan szállón él.
– Ez ám a finom étel – mutat a gőzölgő babgulyásra a 40-es éveiben járó férfi, aki a téren felállított asztalra pakolta az ebédjét. – Ilyet mindennap szívesen bekanalaznék, már az illata is fenséges.

Legalább egy tál meleg étel
Legalább egy tál meleg étel


Az emberek türelmesen vártak. Akadt köztük nyugdíjas férfi, elvált nő, fiatal munkanélküli, évek óta fedél nélkül élő férfi. Egy dolog mindannyiukat összeköti: a szegénység.
– Mely sajnos nagyon sok embert érint – jegyezte meg a prior. – ASzent György Lovagrend ezért minden évben megtartja az ételosztást, ami nagy segítséget jelent a rászorulóknak. Van, aki napok óta most először evett meleg ételt. Azt szeretnénk minél több emberben tudatosítani: jó adni. S ha adunk, akkor lelkiekben mi is kapunk. Szeretet nélkül nem lehet élni, közös ügy, hogy másokon segítsünk. Sokan élnek mélyszegénységben, olyan körülmények között, hogy a jómódúak el sem tudják képzelni.

Komár András, a lovagrend tagja társaival újabb és újabb adagokat mért. Karl Schultes, a kaposvári Magyar Cukormanufaktúra igazgatója kezdetektől fogva bekapcsolódott a jótékonysági akcióba: reggel még a cégnél dolgozott, dél körül már a babgulyást mérte. Úgy érezte: fontos a segítség, ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen részt vegyen az ételosztásban. Jó páran kétszer álltak sorba: először ennivalóért, utána ruháért.

Nem csak éte, ruha is várta a rászorulókat
Nem csak étel, ruha is várta a rászorulókat


– Ilyen pulóvert szerettem volna régóta: meleg és gyönyörű a színe – áradozott az ajándékról egy asszony, aki nem tudta az idejét sem, mikor kapott ruhát. A segélyből nem futja, a néhány száz forintos turkálós holmiról is csak álmodhat.
– Ez a méret jó nekem? – kérdezte a sorban álló nő az egyik főszervezőt. Gyors szemrevételezés, s pillanatok múlva az asszony már büszkén szorongatta új szerzeményét.

– Legyen szíves még egy szelet kenyeret is adni – kérte alig halhatóan a házigazdát egy középkorú férfi. (Néhány éve vesztette el állását, hajléktalanná vált, s hiába van szakmája, egészségügyi problémája miatt nem tud elhelyezkedni. Édesanyja egy város közeli faluban él. Ha a néhány száz forintos buszjegy ára összejön, elutazik hozzájuk.) – Fogalmam sincs, hogy milyen lesz a karácsonyom. Olyan, mint a többi nap... Utoljára évekkel ezelőtt kaptam ajándékot, a legnagyobb álmom az lenne, ha munkát találnék. Ja, s ha mindennap jutna legalább egy tál meleg étel.