Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2017. március  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

További hírek

2016.12.10. Bágyogszováton gyertyagyújtás a lovagokkal

(2017. március 6. 16:36)


2016.04.22. Új lovagtársunkkal Horváth László bágyogszováti polgármester úrral a visegrádi avatás után. Az avatás során munkájukért Dr Horváth Antal nagyprior és több tagtársunk elismerő kitüntetésben részesült.

(2017. március 6. 16:30)


2015.12.20. 100 méteres Szeretet Kalács ünnepség Mosonmagyaróváron a Mosonmagyaróvári Priorátus szervezésében

(2017. március 6. 16:20)


2015.06.27. Szent László napon Győrben a lovagokkal

(2017. március 6. 16:10)


2016.06.25. Szent László napon Győrben a lovagokkal

(2017. március 6. 16:30)

A Szent György Lovagrend a Felvidéken című könyv méltatása Kulcsár Ferenc Balassi-kard díjas költőtől

A lovagrend feladata a király és családja védelme volt, és Európa első világi rendjeként a Szent Korona őrzése. A rend felújítása 1990-ben történt, Cseke László kancellár és Visegrád díszpolgára jóvoltából. Lovag, báró Körös Cseke László örökös rendi kancellár a felújításkor figyelembe vette a rend múltját, törvényeit és egységét. „Azok értékeit megőrizte, melyek a jelen időkben és a későbbiekben is nemzeti megújulásunkat szolgálják. Úgy érezte, hogy a lovagi erények kihalófélben vannak, ezért ezeket újjá kell éleszteni. A nemzeti hagyományápolás, a karitatív tevékenység mellett az is cél volt, hogy kitüntessük azokat az embereket, akik valami nagyot tettek a magyarságért vagy más népekért" – mondja a lovagrendről Csámpai Ottó, a Szent György Lovagrend felvidéki nagypriorja, aki vallomása szerint szétforgácsolt, pénzéhes, individualista világunkban a közösségi munkában találta meg élete értelmét, s aki etnoszociológusként, több egyetem tanáraként 2010-ben Nyitracsehiben eredeti nemezből készült, kazak jurtát, „nemzetsátort" hozott létre, hogy azt a Zoboralja egyik kulturális fellegvárává tegye, bemutatva őseink életét és a magyar nemzet értékeit.

A Szent György Lovagrend egyebek mellett nyári egyetemeket is rendez, melyeknek elsődleges célja, hogy a délvidéki, felvidéki, erdélyi, kárpátaljai magyarság számára is szellemi műhelytalálkozót, továbbképzési lehetőséget biztosítson. A 2010-es erdélyi, gyergyószárhegyi találkozó után 2011-ben a felvidéki Alsóbodokon találkoztak a rend tagjai és további magyar értelmiségiek, ahol az egyes magyar történelmi témák kiváló szaktekintélyeit sikerült megnyerni előadóknak.

Az összmagyarság szempontjából komoly kihívásoknak kell eleget tennünk – írja a 2014-ben megjelent könyv elöljáró beszédében ifj. Cseke László rendi kormányzó. – A magyar történelem vérzivataros évszázadaiban, a nemzeti megmaradás küzdelmeiben leggyakrabban forradalmaink, a szabadságharcaink dicső napjai, hőseink önfeláldozása jut eszünkbe. Pedig ma a kis népek jövőjét már nem hódító nagyhatalmak, frakkos, cilinderes, békét diktáló politikusok határozzák meg, hanem a gazdasági világhatalmak látszólag láthatatlan vezetői.

Megmaradásunkat, nemzeti kultúránkat, nyelvünk megőrzését nem szólamokkal, zászlólengetéssel, a múlt feletti szánakozással érhetjük el, hanem józan helyzetértékeléssel, meglévő történelmi hagyományaink megismerésével és megismertetésével."

Így, ennek értelmében kell élnünk és cselekednünk: lenni és művelődni, vagy nem lenni és megszűnni, kitöröltetni a nemzetek sorából. Igaz ugyan, hogy nyelvében él a nemzet, de a nyelvünk is csak úgy maradhat meg, ha a történelemtudatunkra helyezzük a hangsúlyt:
„Sokszor ugyanis annak vagyunk a tanúi, hogy bizonyos közvéleményt befolyásoló személyek hangzatos nyelven nemzetellenes szólamokat hangoztatnak. Mostanra összekuszált nemzet lettünk (...) manapság már azt sem tudjuk, honnan jöttünk! A tudósok kiagyaltak egy tucat származás- és fejlődéselméletet, az egyszerű emberektől meg elvárják, hogy tisztán lássanak" – mondja a Szent György Lovagrend a Felvidéken című könyvben Csámpai Ottó nagyprior.

A XVIII. Alsóbodoki Nyári Egyetemen sok történelmi téma került felvetésre a 14. századtól a 18. századig terjedően. Beke Margit a 14. századi Udvari Zsinat érsekéről, II. Tamásról és hazánk trónkövetelőiről értekezett; Cseke László az egyházi lovagrendekről a középkori Európában és a Szent György lovagok testvéri társaságáról. Récka Bögi Adrianna a 14–18. századi észak-magyarországi egyházi és világi építészetről tartott előadást; Szádeczky-Kardoss Irma Báthory Erzsébet igazságáról és a kultúrnacionalizmus találékonyságáról, Kátai Zoltán pedig a 16. századi magyarországi katonaköltőkről. Csámpai Ottó az 1652-es vezekényi csatát járta körül; Csombor Erzsébet a Magyarország török uralom alóli felszabadulás kezdeteit vette nagyító alá; Koós Ferenc Rákóczi szabadságharcát; J. Újváry Zsuzsanna a Magyar Királyság élet-halál harcát az Oszmán Birodalom ellen a 16–17. században,

Balassa Zoltán pedig II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát.
Szó esik még a szép kiállítású könyvben – címoldalán az 1113-ban kiadott zobori oklevél a nyitrai várral és a Szent György Lovagrend címerével, a hátoldalon a Felvidéki Nagypriorátus zászlajával – Pálmai Kati történelmi textiljeiről, a Szent Erzsébet-ciklusról, bibliai témájú képeiről; olvashatunk híreket és interjúkat a Felvidéki Nagyprioriátus életéről, a nagyszombati magyar szentmiséről a négy Esterházyért, akik a vezekényi csatában haltak hősi halált; gróf Esterházy János emlékének ápolásáról; a felvidéki Nagyprioriátus Szent Korona Emlékéremmel történő kitüntetéséről s a Felvidéki Nagyprioriátus kitüntettjeiről is.

Kulcsár Ferenc, Felvidék.ma

 

Készült: 2015. szeptember 18.

 

http://www.felvidek.ma/ajanlo/konyvajanlo/56230-szent-gyorgy-lovagrend-a-felvideken