Belépés tagoknak

Képtár

Naptár
2017. szeptember  
 
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

További hírek

Emléktáblát avattak lovag N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjának emlékére Pécsett, egykori lakóházának falán. A kezdeményezés feleségétől, lovagdáma Unger Pálmától származik.

(2017. augusztus 23. 21:52)


A Baranya és Tolna Megyei Nagypriorátus vezetője, lovag Kator György erdélyi és kárpátaljai gyerekeket látott vendégül.

(2017. július 9. 09:03)


2017. július 1-jén lélekemelő ünnepség részesei lehettek mindazok, akik megtisztelték jelenlétükkel a honfoglalási emlékhely avatását a kárpátaljai Beregszász melletti Kishegy lábánál.

(2017. augusztus 10. 14:15)


Károly Róbert királyunk 50 fővel alapította a Szent György Lovagrendet 1326-ban. Hétszáz évvel ezelőtt többek között nádor, országbíró, püspök és tárnokmester voltak a Rend tagjai. Napjaink lovagjainak már egészen más, de nem kevésbé érdekes a mestersége. Reméljük hamarosan mások is kedvet kapnak elmondani, mivel foglalkoznak a XXI. századi lovagok.

(2017. július 5. 14:50)


A Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetését, a Teleki Pál Érdemérmet vehette át lovag Molnár Pál a máriaremetei kegytemplomban június 9-én.

(2017. június 11. 22:00)

Marosszentgyörgyön koszorúzott a lovagrend marosszéki priorátusa

A Kelemen-havasokból származó, onnan kiemelt sziklát hoztak le Marosszentgyörgyre, s ott a katolikus templomkertben Petki Dávid szobra és a kopjafa mellett helyezték el. A sziklatömbre rávésték: Hőseink emlékére. Alatta rovásírással ugyanez a két szó áll. Március 14-én a helybeli egyházak, intézmények, csoportok és szervezetek mellett jelen volt az ünnepségen és koszorúzott a Visegrádi Szent György Lovagrend marosszéki priorátusának kilenc tagja, lovag dr. Puskás Attila prior vezetésével.


Korábban döntöttek úgy a priorátus lovagjai, hogy nem Marosvásárhelyen koszorúznak, mert a megyeközpontban három helyen került sor ilyen rendezvényre március 15-én, pártérdekeknek és -szimpátiáknak megfelelően. A lovagok nem kívántak részt venni a marosvásárhelyieket megosztani igyekvő, különböző helyszíneken szervezett pártérdekeket szolgáló ünnepléseken. Úgy vélték, akkor koszorúznak majd Marosvásárhelyen, amikor minden magyar párt és szervezet egyszerre, közösen, ugyanazon a helyen emlékezik meg az 1848-as forradalom kitöréséről. Másik érv, ami miatt a marosszentgyörgyi helyszín mellett döntöttek – ez a település viseli a lovagrendnek is nevet adó Szent Görgy nevét, akárcsak a Marosszék másik települése, Erdőszentgyörgy. Ez utóbbi helyszínen áprilisban lesz lovagrendi tisztelgés és rendezvény.

A kősziklát március 14-én, hétfőn este leleplezték le. A templom udvarán nagyon sok marosszentgyörgyi lakos jelent meg az ünnepi alkalomból. Beszédek hangzottak el, amelyek a magyar nemzet hőseinek példáját elevenítették fel, s anélkül, hogy kimondva egyszer is elhangzott volna, az egész ünnepséget áthatotta az 1848-as március 15. szelleme.

Lovag Sófalvi Sándor Szabolcs, a nagyközség polgármestere elmondta: a négytonnás sziklatömböt a Kelemen-havasokban keresték meg, kiválasztották a célnak legmegfelelőbbet, amelynek egyik oldala viszonylag sík felületet alkot, amely faragható, a másik három oldal hengerpalástba hajlik, remek, háromdimenziós térhatást képezve illeszkedik be a környezetbe. A sziklába egy keresztet állítottak, amely a hősök áldozatát hivatott megjeleníteni, míg a róla lecsüngő szögesdrót az áldozatok szenvedéseit jelképezi. Marosszentgyörgy népe szilárd, mint a szikla, hitében rendíthetetlen, mint a sziklába ágyazott kereszt, s képes elviselni a szenvedéseket is, mondta Sófalvi. A polgármester kiemelte: a hősök közé tartoznak azok a marosszentgyörgyi magyar és roma nemzetiségű lakosok is, akik 1990 fekete márciusában gondolkodás nélkül kiálltak a falustársaik és a marosvásárhelyiek védelmében, amikor felhergelt nacinoalista román hordák támadták meg a két települést. Ezért pedig a szentgyörgyiek börtönt szenvedtek.

A szikla állítása is a szentgyörgyiek összefogását példázza. Sófalvi Szabolcs és Birtalan István adományozta a követ, a faragást Pál Ignác vállalta fel, a csiszolást Kurki Attila végezte, a keresztet Palkó Tibor ácsolta, megtisztította Szíjártó Zsombor, festette ifj. Birtalan István.
A megemlékezés végén lovag Baricz Lajos helyi plébános, Sütő István református és Kiss János Csaba unitárius lelkész megáldotta az emlékkövet, majd legalább két tucat koszorút helyeztek el a helyi polgármesteri hivatal, az egyházak, iskolák, egyesületek és csoportok részéről. Ekkor koszorúztak a lovagrend tagjai. Lovag dr. Puskás Attila prior és lovag Nagy Géza leköszönő prior helyezte el a hála és tisztelet koszorúját a sziklakő előtt.

Az est második részében a helyi művelődési otthonba gyűlt össze a szentgyörgyi magyar és cigány lakosság a negyvennyolcas forradalom kitörésének 168. évfordulóját megünnepelni. Még az ünnepség kezdete előtt a község polgármestere a színpadra hívta az 1990-es márciusi események nyomán börtönbüntetésre ítélt marosszentgyörgyi magyarokat és romákat, illetve a három elhunyt hozzátartozóit, és emléklapot adott át nekik. A hat elítélt közül a közel kétéves börtönbüntetést szenvedett Lőrinczi József, Szilágyi József személyesen vette át az emlékoklevelet, a Sütő Józsefét a plébános juttatja majd el neki. Hárman az elítéltek közül már nem élnek, a börtönben elszenvedett kínzások és megaláztatások miatt szabadulásuk után elhunytak. Szilveszter Kis Péter oklevelét lánya, Tóth Árpádét – aki egy évvel szabadulása után, április 6-án hunyt el –, s Puczi Béláét – akiről csak annyit tudnak, hogy valahol Magyarországon halt meg – szintén hozzátartozók vették át. A polgármester kiemelte: hiszi, hogy a jövőben nem lesz szükség ilyen kiállásra.